Tizenharmadik nap

Lehangolt vagy. Észleled a fenyegetést. Beindul az alapvető mechanizmus, válaszolsz az ingerre: veszélyben vagy. Ez egy öröklött érzelem. (kösz, nagypapa! Egy budai villának mondjuk jobban örültél volna. Vagy ha már örökölni kell, miért nem az öröm?) Azt legalább tudod, hogy mi a külső fenyegetés. Tudod, mi elől menekülsz, mit akarsz elkerülni. ELKERÜLNI. Ez a szó dobogós helyen van a szótáradban. A helyzet folyamatosan romlik, a szituáció folytatása elfogadhatatlan. A szemed tágra nyílik, a pupillád kitágul, a hallásod élesedik. Szemöldököd megemelkedik. Szoborként állsz, mozdulatlanul és lélegzetvisszafolytva. A szíved gyorsan és erőteljesen ver, úgy, hogy nekiütődik a bordádnak. Izzadsz, izmaid reszketnek, légzésed felgyorsul, a szád kiszárad.

FÉLSZ.

Hozzászólás