*** A copfos lép ki utolsónak az óvoda ajtaján. A fiú az anyukájával a parkoló túlsó oldalán állnak, a járda mellett. Ma megint együtt mennek haza. A copfos és a fiú elől kézenfogva, a két anyuka mögöttük. Egy kis kézlóbálás, és pár szó hazáig. Majdnem szomszédok. Csak egy ház választja el őket otthon is. A fiú a copfost figyeli. Ma csendesebb, mint lenni szokott. De tudja, hogy nincs baj. Valami van, de az nem rossz. Ma háromszor is használta a lány a titkos jelüket. Plusz a hallgatagság. Biztos összefüggenek. Délután átjön még játszani, mégis milyen nehezen engedi el a kezem – gondolja. A fiú figyeli. A copfos nem néz a szemébe, amikor a hazaérés előtti utolsó méterekre külön válnak. Ahogy a fiú befordul a házukhoz, az utolsó pillanatban ösztönösen a lány vállának nyomja a vállát. A copfos hálás mosollyal néz rá. A titkos jelük.
(14.) Óvoda 4. rész
Horák Árpád 