(19.) Mese II.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy barna hajú lány. Ez a barna hajú lány mindig kék, virágos szoknyát és hozzá kék, virágos felsőt viselt. A felsője jobb vállpántja rendszerint a felkarjára csúszott. Ez a barna hajú lány minden egyes nap kiment a sötét erdőbe, és az igazgyöngyből készült kendőjével a hold árnyékát törölgette. Mígnem aztán egy napon, ahogy az igazgyöngyből készült kendőjével a hold árnyékát törölgeti, arra lett figyelmes, hogy a háta mögött hatalmas fényesség támad. (Azt már nem vette észre, hogy az égen két, különösen ragyogó csillag jelent meg.) És ezért a barna hajú lány hátranézett, hogy megtudja, mi az oka a nagy fényességnek. De nem látott semmit, mert elvakitotta a fény. Így azután a barna hajú lány folytatta, amit egész életében csinált, igazgyöngyből készült kendőjével törölgette a hold árnyékát. Míg végül ez az este is véget ért, eljött a reggel, és a barna hajú lány hazament, mint minden más napon. És azóta is minden este az igazgyöngyből készült kendőjével a hold árnyékát törölgeti. Azóta is így él, ha meg nem halt.