*** A copfos a csoportszoba közepén áll, és felnéz a fiúra. A fiú pont szemben áll vele, és szorosan összesimulnak. A fiú jobb kezében a lány balja. A másik kezük csak összeér. Babrálnak egymás ujjaival. A szemük egymásba fúródik. A fiú erős és magabiztos. A copfos áhítattal nézi.
Már mindenki leült az ebédhez, csak ők állnak még ott. Az óvónő negyedszer szól. Már dühös. Felemeli a hangját. Kissé mindketten megrezdülnek, ahogy oda fordulnak. Na, gondolja az óvónő, ezeknek már megint megszünt a külvilág.
Horák Árpád 