¥¥¥ A hőség elviselhetetlen volt. Aztán záporok. És a vihar. Megtépázta a fenyőerdő szélső, közvetlen vízparti fáit. A teraszról nézed. Már nem esik. A tó vize felkavarodott, nem látni a halakat. A kacsák is behúzódtak a nádasba. De a levegő kellemesre hűlt vissza. Inkább itt vagy, mint a nappaliban. Ő is itt van. Nincs kedved lemenni. Minek? Ma újra képtelen vagy figyelni Rá. Kikapcsolsz, ha a közelében vagy. Nem tudsz melegséget mutatni. Nem tudsz törődéssel fordulni Felé. Ráadásul ma meg is bántod egy megjegyzéseddel. Pedig tudod, hogy ez a téma fontos Neki. Mégis figyelmed kívül hagyod az érzékenységét. Semmi nem változott.
Nem tudod szeretni.
Horák Árpád 