(29.) A ház 22. rész

¥¥¥ A tó másik oldalán vagy. A víz felszínén fényesen verődnek vissza a hold sugarai. De ez sem elég ahhoz, hogy láss valamit. Az erdő sötét. Koromfekete. A ház sziluettje sem látszik. Ahogy elindulsz vissza, jobbról motoszkálást hallasz. Egyre közeledik, és egyre vadabbul szuszog. Nem kell látnod ahhoz, hogy tudd: egy sün. Pont úgy szuszugnak, mint az emberek. Előjön pár régi emlék, de ez most nem a bátorságod próbája. Ez most a lelkedről szól. Elindult benned vmi. Pontosan tudod, hogy mi. Nem ez az első. Ismét összeraktad a dolgokat. Tévedésre nem is gondolsz. Van kiút, de Te nem arra fogsz menni. A nehezebb utat választod. Ez az út súrolja a lehetetlen határát. Már többször elbuktál. Az előjelek kedvezőtlenek. A tét csekély és óriási egyszerre. Semmi és minden. Bárhogy is lesz, Te már döntöttél.

HARCOLNI FOGSZ.

Vannak dolgok az életben, amivel szembe kell néznünk. Halogathatjuk, de visszatérnek. Nem eresztenek, amíg elé nem állunk, és a szemébe nem nézünk. Neked most jött el az idő. Nincs több halasztás. Már tudod, hogy a mindent akarod. Harcolni fogsz.

Hozzászólás