Befejezte az evést. A tóhoz sétál, lassú, ringó mozgással. Közben időnként rád pillant, mintha ellenőrizné, hogy valóban létezel. A tóban tisztára súrolja a kezét, és az arcát is többször, alaposan mossa meg. Hát ahogy evett, szükség is van az alapos mosakodásra. Habzsolta az ételt. Nyilván ízlett neki, amit főztél. Finoman is tudod elkészíteni ezt a madarat, az biztos! De ez nem volt mindig így.
Az első madarat túlsóztad, aztán volt, hogy nem sikerült a sározás, ráadásul csak harmadszorra jöttél rá, hogy a kimondhatatlan nevű répaszerű növény világossárga gyökerének csak az alsó harmada édes, a többi borzalmasan keserű. Nem egy madár landolt rövid repülés után a tóban, miután kiköpted az első, ehetetlenül keserű falatot, és dühödben az egész “csirkét” a tóba hajítottad. De a negyedik sütés már tökéletes lett. Kitapasztaltad a só mennyiségét, és minden nap frissen szedted a gyökeret a tó másik oldalán lévő liget jobb hátsó sarkából. A leírás alapján könnyűszerrel találtad meg, és használtad fel a fura nevű növény gyökerét.
Kiolvastad, vagyis inkább kívülről megtanultad a dzsungelszakácskönyvet, ami nem mellesleg az egyetlen könyv a szigeten. Bárki is írta, tudta mit beszél. 15 étel. És mindegyiket úgy keszitheted el, hogy semmire nincs szükséged. Ötven évig elélhetsz ezen a szigeten ezzel a tudással, és rendkívül változatos étrenden. Csak három recept szól a madárról, van itt tojás, hal, és kettő húsnélküli is a vegáknak. Ha ez fontos, amikor éppen túl kell élni, és ha még csak itt tartasz. Mindent leir, hol találod, hogy néz ki, hogy szedd ki, hogy pucold meg, hogy gyűjts tüzet, hogy süsd meg… Egy cserkészképzőben oda lennének egy ilyen könyvért. Egy hiányossága van. Kaviárról egy szó sincs benne.
Miután megmosakodott, feláll, és feléd indul. Nem szól semmit, amikor hozzád ér, csak leheveredik a mohára, és a combodat párnának használva az öledbe hajtja a fejét. A légzése pillanatok alatt lelassul, és egyenletessé válik. Elalszik. Hát ennyi. Evett, jól lakott, és most alszik egyet.
A nap állását figyelve próbálod kiszámolni, hogy mennyi idő van még napnyugtáig. Aztán az öledben alvó lányra nézel, és arra gondolsz, hogy nem kell FBI profilozónak lenni ahhoz, hogy tudd, ki ez a lány: egy néma tisztaságmániás.
Horák Árpád 