A férfi, akit uramnak szólítanak, Etelt figyeli. Tudja jól, hogy nehéz feladatot vállalt azzal, hogy a szigetre ment. Duplán nehéz feladatot. Érdekes, gondolja, hogy egyikük sem cseveg. Se a felesége, se Etel nem beszél túl sokat. Csak fogják egymás kezét, úgy, ahogy csak egy anya tudja a lánya kezét fogni, és komótosan vacsoráznak a fehér abrosszal terített asztalnál az étkezőben. Etel gyorsan visszatért a civilizációba. Nem hiányolja a zöld banánt.
A felesége miatt azér taggódik egy kicsit, mert ahogy a lánya kezét fogva a semmibe mered, az nem sok jót jelent a jövőre nézve. Két hét múlva ki kellene mondania a nyilvánvalót. Azt, hogy Susan nincs többé. Nem érzi úgy, hogy képes lesz erre. Talán a vacsora utáni beszélgetés segít. A nyomozást vezető férfi megérkezett. És elmondja ma este nekik, hogy hogy áll a nyomozás jelen pillanatban. De mindhárman tudják. Semmi újat nem fognak hallani.
Horák Árpád 