Furcsán beszél. Zavartan. Többször elakad a mondatok közben. Nem úgy, ahogy szokott. AZ ELŐTT. Mielőtt AZ megtörtént.
Illetve már előtte. Megérezte, hogy gond lehet. Igen. Ilyen egy anya. Féltette a fiát.
És persze nem is tévedett. Mert gond lett. Rohadt nagy gond. Nem átlagos, aprócska gondocska. Mert ez odabaszott.
Mint egy jó pálinka.
Ahogy kilépek az ajtón, arra gondolok, hogy nem jövök ide többet. De aztán keresek valami kapaszkodót, hogy mégis jöhessek.
Szeretek ide járni.
A fő érvem az, hogy csak beképzelem az egészet. Hogy nem is Ő változott meg.
Csak én látom bele. Pedig nincs is semmi változás.
Semmi.
Horák Árpád 