Pislogva nézed a tüzet. A szél időnként lecsap rá az erdő felől, szikraesővel borítva be az udvart. A három kislány, akik a tűz utca felőli oldalán állnak, ilyenkor sikongatva futnak egy kört. Hogy aztán abbahagyják, és alig várják a következőt.
Pontosan tudják, hogy nincsenek veszélyben.
Az út másik oldalán fekvő tó felszínén csillogva verődik vissza a tűz fénye. Egy igazi romantikus éjszaka.
Hátra fordulsz, amikor meghallod, hogy becsapódik a szúnyoghálós ajtó. Jellegzetes hang, és te már egymilliószor hallottad. Ő jön ki. Poharakat egyensúlyoz egy tálcán. Túl sok poharat.
Ahogy eléri az asztalt, nagy sóhajjal teszi le, és ösztönös mozdulattal megérinti a hatalmas hasát.
A kilencedik hónapban van.
Horák Árpád 