– Magadra hagyhatlak?
A keze a válladon pihen. Nyugodt derűvel néz a szemedbe. Ehhez kissé le kell hajolnia, mert te meggörnyedve állsz a szuper próbababás kirakat belső oldalán.
Az üzlet üres. Egy vásárló sincs bent.
– Persze. Jól vagyok. Minden ok.
– Az jó! Mert visszajön.
Felkapod a fejed, és a tekintetét követve kiegyenesedsz.
Tényleg visszajönnek. Egyenesen felétek tartanak. Megmerevedve bámulod az üvegtáblán át.
– Nyugi! Nem lát be ide!
Te is tudod, hogy nem lát be. Az üvegtábla tükörfóliával van bevonva. Csak ki lehet látni rajta, be nem.
– Ez nem lehet igaz! Ilyen nincs! Mi büdös franc ez?
Pedig úgy tűnik, hogy van ilyen. Ő ott áll, a kirakat másik oldalán, és egyenesen a szemedbe néz.
Anélkül, hogy tudná, hogy ott vagy.
Horák Árpád 