Porhanyósnak és nedvesnek tűnik, ahogy felülről ránéz a narancssárga és piros közötti átmenetet markánsan képviselő kaspóra, majd fölé hajol, és a pálma éles levelét félretolva beletúr a földbe. Az fekete csíkot képezve hatol be a körme alá, kellemetlen, karcoló erőszakossággal, jól mutatva, hogy a víz nem hatolt le a mélyebb rétegekig.
Locsolni kell.
Az ujjait karomszerüen behajtva nézi a koszkatasztrófát, és azonnal a fürdőszobába indul, hogy a zöld körömkefét munkára fogja, nem kímélve az érzékeny körömágyat sem. És nem mellesleg a vállát sem, ami úgy vágódik a nappaliajtófélfának, hogy felszisszenve teljesen kibillen az egyensúlyából. De ez sem lassítja le.
Lehet hogy fel kellene emelnie a tekintetét a kezéről?
380. nap
Horák Árpád 