395. nap

A légkalapács ütemesen verte a cölöpöket az iszapba, egyre halkulva, miközben egy fehér felhő a nap elé úszva végett vetett a napozásnak. A kék testű, dagadó vitorlákkal a part felé tartó katamarán vészesen megközelítette a piros-fehér bólyát, ami a tóban fürdőket figyelmeztette: mélyvíz, csak úszóknak. Ahogy a földön feküdt, oldalra fordított fejjel a tó felé fordulva, a pázsit egy szintbe került a víz felszínével, olyan érzetet keltve benne, mintha a hajó nem is a vízen, hanem a füvön közeledne.
A fekete-narancssárga bikinit viselő nő senkinek nem tűnt volna fel, ha a strandon teleház van.
De hétfő délután volt, és a strand szinte üres volt.

Hozzászólás