Nem válaszolt. A második kérdésre sem válaszol, és a férfi, aki szemben állt vele, elfordult tőle. Idegesítette, hogy a nő nem képes a normális kommunikációra.
A téma kényes volt, ezt ő is tudta, de a nő mindig ezt csinálta. A férfi rezignáltan vette tudomásul, hogy nem képes fejlődni, és hogy az ár, amit a kényelmes életéért fizet, túl nagy lesz.
Visszagondolt az évekkel ezelőtti első találkozásra, de nem tudta felidézni, hogy akkor milyennek találta: még halvány emlékképei sem voltak róla, csak a nevére emlékezett. A nevére, amiről a hegyek között megbújó, gyönyörű ház jutott mindig először eszébe, és nem a nő.
433. nap
Horák Árpád 