457. nap

Megtorpant, és úgy érezte, hogy menekülnie kell: félt. De az egész, csak egy pillanatig tartott; már megszokta a fővárost. A három kismotor, ami centikkel ment el mellette, már az utca végén volt, ő pedig ráfordult a sugárútra, hogy sült halat keressen.
Minden munkatársa óva intette az éjszakai sétától: egy európainak ez öngyilkosság. Még örülhet, ha csak kirabolják: így indították útnak. John még azt is megkérdezte tőle, hogy ha nem jön vissza megtarthatja-e az óráját. Ezt ízléstelennek találta.
A halas fekete, hiányos fogsorral, erőteljes bólogatással bátorította, majd amikor az egyik kupacra bökött, a koszos kezével beletúrt, és egy összetekert újságba dobott három marékkal.
Ettől elszállt minden aggodalma: ha ezt megeszi, úgyis kap valami végzetes gyomorfertőzést.