459. nap

Harmadszor távolodott el tőle, és ezúttal messzebb ment, mint eddig bármikor. Csak az élénk narancssárga pólója miatt tudta követni a szemével. A tömeg, ami közöttük hömpölygött, időnként összezárt, mint amikor a hullámok csapnak össze a fuldokló felett. Felállt a sétálóutcát szegélyező padok egyikére, hogy a magasból könnyebben megtalálja. A rövid szoknyája felcsúszott a combján, ahogy fellépett, és bár egyből visszahúzta, mégis érezte, hogy valami nincs rendben. A férfi, akit már háromszor látott aznap, a cipőbolt kirakata előtt állt, és őt nézte. Lerázta magáról a kellemetlen érzést, amit keltett benne, és a tömeg felé fordult.
A narancssárga pólós már nem volt sehol.

Elvesztette.

Hozzászólás