A völgy felé robogó, hideg víz bilincsként ölelte át a lábát, ahogy a patakmederbe lépett. Az erős sodrású, kis patak a vízimalom melletti mesterséges mélyedésben lelassult, és egy gáton átbukva forgatta meg a fából készült kereket. A meleg, nyári napon is jéghideg vízben három pisztráng igyekezett felfelé, a forrás előtti tó felé.
Tegnap járt ott, és ahogy felhúzott szoknyával belegázolt a nádasnál, látta, hogy több száz hal már megérkezett az szokásos éves találkozóra. Nem értette, mi hozta őket épp ide, erre a szaporodásra teljesen alkalmatlan helyre.
Az újabb két, felfelé tartó, pisztráng közül az egyik a lábának ütközött, de ez nem szegte kedvét: úszott tovább rendületlenül.
Semmi nem volt, ami megállíthatta volna.