A templom a két falu között, abban a kereszteződésben állt, ahol a vén körtefa is. Egy éve sincs, hogy felépítették, de máris kicsinek bizonyult. A környékbeli parasztok úgy özönlöttek oda vasárnaponként, mintha a püspök aranyat osztott volna. Jean nem értette, mi ez a lelkesedés. Nem kellett dolgoznod, ha templomba mentél – az addig rendben van. De volt az évben még száz nap, amikor nem kellett. Valami más oknak kell itt lenni!
Az egész a templom helyének kijelölésével kezdődött. Az ifjú pap, aki a püspök unokaöccseként különleges jogokat élvezett, a falun kívül tűzte le a karót: itt lesz a bejárat, ezt mondta.
Ez akkor még sokaknak nem tetszett.
489. nap
Horák Árpád 