Lassan tette le a telefont a kanapéra, hátradőlt, a kezében lévő tollat a szájába véve elfordult a nappali ajtaja felé. Egy felületes szemlélőnek tétovának tűntek volna a mozdulatai, bár erről szó sem volt. Feszülten figyelt, minden mozdulata koncentrált volt és pontos. Fontos volt ez a beszélgetés: olyan beszélgetés volt, ami a jövőt dönti el.
Felállt, még mindig lassan mozogva az ablakhoz ment, és elhúzta a függönyt. Az Aston Martin méltóságteljesen terpeszkedett a ház udvarán, a garázsok előtt, messze a kíváncsi szemektől.
Ő az udvart pásztázta a szemével, valami oda nem illőt keresve.
Valamit, ami alkalmas az élet kioltására.
Az ő életének a kioltására.
505. nap
Horák Árpád 