Hűségesen követte, le a lépcsőn, aztán ki az utcára. A hátsó kapun mentek ki, a férfi elől, a fekete puli mögötte. Nem közelítette meg a férfit. Ha az megállt, a puli leült, várakozóan felnézett rá, türelmesen várva, hogy újra elinduljon. A férfi egyszer sem nézett a kutyára, pedig érzékelte, hogy ott van. Három hete követte. Az óta a nap óta. Amikor végérvényesen megváltozott minden. Mint egy jel, mintha egy angyal irányítaná a kutyát. Ez nem lehet véletlen: aznap szegődött mellé, amikor a baleset történt. Amikor hazáért, már az ajtó előtt ült.
És azóta követte. Ha kilépett a lakásból követte.
Mint egy árnyék.
509. nap
Horák Árpád 