Apokalipszis utáni képet mutatott az utca: minden üres volt, sehol egy járókelő. Az eső szomorúan szemerkélt, a napot felhők takarták el, félhomályba burkolva a házak között megbújó teret. Tipikus őszi idő lett volna, de a hőmérő higanyszála tizenhat fokig kúszott, és ez reggel kilenckor merőben szokatlan volt november közepén.
Noel beazonosíthatatlan szorongással sétált a hegy tetején álló szanatórium felé vivő úton, a gondolatai az előző napi kiránduláson jártak, közben nem tudott szabadulni attól az érzéstől, hogy valamit elfelejtett. Mint amikor az ember felkapcsolva hagyja a lámpát az előszobában, a Görögország felé tartó repülőn meg nem érti, hogy miért issza már a harmadik whiskyt.
535. nap
Horák Árpád 