Niel a használaton kívüli vasúti alagút bejáratánál állt. Pont olyan volt az alagút, mint amiben a kincsvadászok a nácik aranyvonatát keresnék, csak ez nem dél-lengyelországban volt. Niel három napja érkezett a Svájci-olasz-osztrák határhoz, és bár minden reggel kisétált az alagúthoz, még nem gyűjtött elég erőt ahhoz, hogy belépjen. Valami olyan várta a sötétben, amit senki nem akar volna látni. Karen óva intette attól, hogy ide jöjjön: vannak dolgok, amiket nem szabad bojgatni, ezt mondta.
És Karennek igaza volt. Niel oda készült menni, amit mindenki messziről elkerülne.
A halállal volt találkozója.
Az ötödik napon lépett be. És a sötét örökre elnyelte.
Horák Árpád 