Újra feléjük nézett, leült a kanapéra, a telefont maga mellé dobta, és a kezében lévő papírlapot még kisebbre hajtotta. Reggel óta gyürögette, hol dühösen, hol kétségbeesetten, mégsem akart múlni a fájdalom, amit érzett. Nem volt évforduló, a karácsony egy hónap múlva jött csak el, az eddig kiválóan beváló taktikák mégis csődöt mondtak aznap. Az érzés egyre lejjebb húzta, valami fekete ködbe, ahol az agy leáll, az üresség, ami átölel, hideg és nedves. A lelki bénaság súlyokkal rakta tele, megfosztva a cselekvés képességétől. Aludni is próbált már, elhagyni ezt a világot, de nem hagyták, hogy elmenjen.
A csend, amire vágyott, nem jött el tizenhétezerhatvanhárom napja.
(546.) 17063. nap
Horák Árpád 