Vikingeket idéző, szeplős arca volt, hosszú, égővörös haja, és vaskos combja, amivel stabilan állt a világban. Nem az a fajta lány volt, aki kifekszik napozni a tengerpartra, de a favágástól nem ijedt volna meg. A nem divatos kék pulóver, ami csak a mellén feszült meg, nem illett sem a barna szabadidőnadrágjához, sem az őszi bakancsához. Nyílt tekintettel nézett körbe, ahogy belépett, ledobta a kabátját egy szék karfájára, és minden sejtjében mosolyogva lépett a pulthoz, ahol a csapos unott arccal csapolta a sört az előtte ülő két kamionosnak. Végig nézte, egy pillanatra sem vette le a szemét a nagydarab férfiról. A szemével a szemét kereste.
Össze akart vele kapcsolódni.
558. nap
Horák Árpád 