A cukrászda felé nézett, bár már fejből tudta, ki hol ül, milyen ruhában van, és persze a lány a kék felsőben, aki öt cukorral itta a forró csokit. Mintha az ismerősei lettek volna, és mindez miért? Carry még mindig nem ért oda, másfél órával a mozikezdés után sem. Sam a zsebébe nyúlt, hogy újra, már tizenhatodszor elolvassa az üzenetet, de nem vette elő a telefont: nem lett volna értelme, kívülről tudta Carry üzenetét. Mindenképpen várja meg, ezt írta. MINDENKÉPPEN. Késni fog, de mindenképpen várja meg. Sam nem értette, a barátnője sosem késett.
Eddig.
Horák Árpád 