Fehér felhők takarták el az eget, az őszbe forduló lombú erdő felett, alig valami kéket hagyva a szemnek. Az ösvényt betakarta az avar, a napsütés – ami már szétkergette a reggeli ködöt -, élesen verődött vissza a színes levelekről. A két domb találkozásánál egy róka keresett menedéket, a völgy felé tartva, elhúzódó éjszakai vadászata végén. A madarak tavaszt idéző hangoskodása nem illett csak a hűvös reggelhez, ahogy az úttól távol, bokrok mögött leparkoló városi terepjáró sem. A körömcipőben, kiskosztümben kiszálló nő, pedig egyenesen félig átsült steaknek tűnt egy McDonald’s-ben.
Mégis volt valami a mozgásában, ami nem tette idegenné: magabiztosan, határozottan mozgott, ahogy megkerülte a kocsit, és kivette a csomagtartóból a fegyvert.
570. nap
Horák Árpád 