A férfi az ágyhoz kísérte a nőt, ő a hátára feküdt, és beszélni kezdett. A férfi mellé feküdt, a bal karjára támaszkodva, a jobb kezét a nő meztelen hasára tette. A szája egyre közelebb került a nőéhez, az még félre-félre fordította a fejét, hogy elkerülje, hogy a szájuk összeérjen, de a pillanatok, amíg ott tartotta, egyre hosszabbra nyúltak. Néha becsukta a szemét, de csak hogy újra kinyitva egyre erősebben sugározza a boldog várakozást. A férfi visszahúzta a szája elől a fejét, hagyta, hogy beszéljen, élvezve a csacsogását. Nem figyelt arra amit mond, a testét figyelte, és csodálta az összhangot, ami a tettei és a lelke között volt.
Mindent tökéletesen csinált.
(602.) Ártatlaság 3. rész
Horák Árpád 