A mókus menekült, mintha vadászt látott volna, a fiú, bal kezével a lány fenekén, unottan sétált felé. Talán egy kővel akarta megdobni, csak hogy szórakozzon, vagy egy ágat akart dobni felé, hogy elriassza. Az őszi nap erőtlen sugarai nem melegítették fel a lelküket. Sötétben maradtak, mint az árnyékot adó fa odvában rejtőző kígyó, hivalkodásukkal próbáltak magasra jutni, ostobán a mélybe bukva. A fiú maga felé fordította a lányt, durván megrántva, megcsókolta, közben felhőket kergetett a szél a nap elé, a tél kihirdette a győzelmét a nyár felett.
628. nap
Horák Árpád 