Idegesen próbálok nyugodt maradni. Akár az én unokám is lehetett volna! Az is mindig a járdán biciklizik. Tudom, hogy nem állhatok meg, mert az zavarná a mentősöket. A rendőr már így is nagyon bámul. Talán a barna szoknyámmal van gondja? Azért lelassítok, ehhez jogom van. A Pirike megállna, és még a rendőrt is megszólítaná. De ő most nincs itt, így én fogom a Terinek elmondani, mi történt a hajdani iskolánk előtt. A mi időnkben ez nem történhetett volna meg. Pedig mi is bicikliztünk. Csak mi óvatosan. Nem is estünk fejre!
635. Nap
Horák Árpád 