A társa hátán dobbantott, és röptében, még mielőtt földet ért volna, beleharapott a nő vádlijába, közvetlenül a sarong alatt. A nő nem rezzent meg, kétéves kislányát továbbra is a feje fölé emelve tartotta, és várta, hogy a patkányok eltűnjenek a víznyelőben. Három órája állt egyhelyben, hálát adva, hogy az invázió kisebb volt mint negyvennyolc éve. Akkor négy éves volt, és az öccsét a szeme előtt marcangolták halálra, a bátyja is akkor veszítette el a jobb lábát; elfertőzödtek a sebei. Az anyja akkor nyolc testvérét próbálta óvni, sikertelenül. De akkor minden szürkéllett, élő hullámként özönlötték el falut, és mindent felfaltak, ami az útjukba került.
667. Nap
Horák Árpád 