A második kutya ugyanúgy meglepte, oldalra fordult, három ujját összeszorította, és közben félig lenyunyt szemmel ásított. A szoba színes képekkel volt tele, a keretek sokfélesége egy múzeumban sok lett volna, de a lehúzott redőnyök mögötti félhomályban egy alkotássá olvadtak össze a falak. A Rembrandt a fal közepétől jobbra fel lógott egy szögön, ferdén, a bal sarka lejjebb volt, így is királyként uralta a szobát. A mesterre jellemző sötét tónusok helyett, a piros szín dominált, a zöld csak a jobb alsó sarokban vette át az uralmat, sárga pedig sehol. Nem hiányzott a sárga, a fák alatt poroszkáló lovas sáros csizmájáról sem.
676. Nap
Horák Árpád 