681. Nap

A vonat északról futott be az állomásra, a gőz és a füst a peron alá szorult, és köhögésre késztette az ott várakozókat. A kalapos férfi a makulátlan öltönyében, szálfaegyenesen állt, hófehér zsebkendőt szorított a szájára, és kutató tekintettel figyelte az egyre lassuló mozdonyt. Az első osztályú kocsit – meglepő módon – a szerelvény elejére, közvetlenül a mozdony után kötöttek, így az szinte kifutott az állomásról, és dűlőúton várakozó fogatok előtt állt meg. A várakozókat izgatottan járkálni kezdtek, csak a férfi állt ott nyugodtan, és csak akkor indult el, amikor egy tízéves forma fiú leugrott a mozdonyról, és egy barna zsírpapírba csomagolt dobozzal a hóna alatt rohanni kezdett felé.