Levágott ágak alatt feküdt a fekete macska, lombnak nem is igazán lehet nevezni, bár a gazda csak előző nap vágta le, még nem száradt el; na de mégis. Az már nem lomb. Nem a fán van.
A macska kitágult pupillákkal, megfeszülve, előre nyújtott nyakkal nézte Bent, készen a menekülésre. Ben az erdősáv előtt húzódó kerítés északi végét figyelte. Ott jöttek be. Már háromszor, legutóbb tegnap. Több ilyen ne legyen, ezzel a mondattal köszönt el tőle az öreg Krischack. Több ilyen ne legyen.
Nem lesz több ilyen. Ben letámasztotta a mesterlövész puska állványát, magára húzta a köpenyt, és belenézett a távcsőbe. Több ilyen nem lesz.
A fekete macska mélyebbre húzódott. Már a körvonalai sem látszottak.
Csak a zöld szeme világított.