Nem úgy fényes ez a reggel.
Mályva színű magassarkú a koszorúslányoknak. Ok. Jó szín. Varázslatos. Mint a magasan álló nap árnyéka a zöld levelek alatt.
Magasan fut az út az olvadó gleccserekhez vezető vaslétrák mellett. Kozel a háromezres csúcs. Itt valahogy jobban esik az ital. Autók állnak a parkolóban.
Nyugalom van.
A Tennessee széles medre mellett vert sátrat Greg, három napra jöttek, aztán öt lett belőle – de maradtak volna örökre. Volt valami azokban a napokban. Greg nem tudta, mi.
Talán az, hogy Sarah aznap hívta először kolibri madaramnak.
Horák Árpád 