John Fitzgerald Monoken húsz éve épített együléses sportautókat. A John Fitzgerald nevet a néhai elnök után kapta, az apja rajongott érte, a politikát is imádta – meg a skót whiskyt.
John műhelye egy roncstelep és egy alkatrészkereskedés édes gyereke volt, John az egész napját ott töltötte, enni is alig járt haza.
A kedvence egy ezekilencszáznégyes, piros-fehér Bugatti Ciklon volt, mind a huszonkét lóerejével.
Augusztus másodikán törte össze, fekete napként került be a naptárába, napokig nem evett, és többet ült Susanna előtt a pultra támaszkodva a Concordban, mint a műhelyében.
Susanna mondta neki, hogy hagyja a fenébe, építsen másikat.
.
Susanna beleásta magát az ezotériába, az angyali számok voltak a kedvencei, a favorit a 222-es volt, mondta is Johnnak, hogy legyen ez az új autó rendszáma.
.
Hét hónap múlva készült el az autó. Susanna elment megnézni.
– Ez gyönyörű, John!
– Igen. Egész jó lett.
– Mi a baj vele?
– Hogy ez nem az az autó.
Horák Árpád 