A fák lombjai között húzott el a hullócsillag.
.
Karl hét éve festett, és még egy képet sem adott el, amikor a L’Forgest galéria megkereste, hogy kiállítaná a képeit.
Nyolc képet választott ki, bevitte őket, de Karen Raing kevesellte, este még elment hozzá, és ötven képet magával vitt.
.
Lassan csordogáltak a vendégek az első hónapban, a média sem kapta fel, úgy tűnt, lapos marad az egész, nem lesz meg a nagy áttörés.
Aztán John McFerlin felvásárolt harminc képet, igen magas áron, és a többit is elvitték nyár végéig.
.
Karl leutazott délre, egy erdei házat akart, végül egy tóparti, ütött kopott faházat vett ki, a múzsája vele volt, karácsonyig harminckét új képet küldött a galériának, ott meg már látatlanban, előre eladtak huszonkettőt – a vevőknek mindegy volt, mi lesz rajta.
.
.
Karl már naponta kétszer ment le a benzinkút melletti boltba, Susan szerint az a Kertesi lány volt az oka, de Karl csak legyintett az egészre, őt aztán biztos nem érinti meg senki, aki Botticellit csak neten látott.
Shue – a Kertesi lány -, felajánlotta Karlnak, hogy kiszállítja neki az árukat, Karl csak telefonáljon oda, estig megkap mindent.
.
.
Karl január középen utazott haza, és másnap, a galériában, a kedvenc képe előtt meglátta Shue-t, ahogy hümmögve, az állát piszkálva, félrefordított fejjel nézi a narancssárga madarat a kép bal felső sarkában.
Horák Árpád 