A matematika verseny tíz órakor ért véget. Holly türelmetlenül és frusztráltan várta, hogy hazaindulhasson.
Hetek óta nem aludt jól.
.
Az egész még a szülei ötvenedik házassági évfordulója után kezdődött. Nem. A negyvenedik.
Holly a fejét fogta, a jobb oldala lüktetett, erős nyomást érzett belülről, és valami tompát az arcüregében.
Nem gondolt orvosra, és másra sem.
Nem volt ötlete.
Csak várta, hogy elmúljon az álmatlanság.
.
.
Holly úgy érezte, minden működik, de amikor végiggondolta a napjait, rájött, hogy nagyon nem.
Egy barátnője mondta, hogy nem szeret szabadságon lenni, mert csak fekszik egyik ágyról a másikra.
.
Hollyt nyugtalanítani kezdte, hogy nem alszik.
És a nappalok.
Mintha kómában lenne egész nap.
.
Valamit tenni akart. Ez így nem jó. Fáradtnak kellene lennie.
De nem az. Nem fáradt.