A csütörtök volt a legrosszabb nap.
Nem volt benne semmi különös, és mégis. A legrosszabb volt.
A turisták idegesítően bizalmaskodóak voltak, naponta többen kérdezték meg, hogy mit jelent olaszul a ‘köszönöm’, mint ahányan aztán vásároltak is valamit.
Rádásul feltűnt egy celeb valami realityből a Ferrarijával, és bár kedves és közvetlen volt, és nagy borravalót adott, Bernardo ezen is felhúzta magát.
Persze nem ez volt a legrosszabb.
A legrosszabb az volt, hogy tudta, mi fog történni a következő napon.
Semmi. Semmi nem fog történni.
Bernardo időszámításának az utolsó napján sem fog semmi történni.
Bernardo időszámítása csak négy napos volt, péntekig tartott.
Nem úgy, mint Lehár utolsó operettje, az öt felvonásból állt. Bár Bernardo sem volt bárzongorosta.
.
Ahogy a nap végén Bernardo beült az autóba, és elindult a város felé, nem tudta eldönteni, hogy a keserűsége nagyobb, vagy a frusztráltsága.
Horák Árpád 