Az enyém meg ott maradt benne.
.
Fred egy jégtáblán ült, és morogva nézett előre.
Egy trópusi szigeten kellene lennie. Ahol meleg van.
Ehelyett itt ül ezen a rohadt jégtáblán.
.
Fred arcába vágott a szél. Összehúzta az anorákot a nyakán, és pingvinek felé intett.
A két fekete pingvin már három napja követte. Két, édes fekete pingvin.
Akik mintha összeragadtak volna, el nem mozdultak egymás mellől.
Egy pillanatra sem.
Követni kezdték Fredet, közben állandóan beszéltek hozzá, és a nadrágszárát csipkedték.
.
Fred lefotózta őket, és beküldte a képet a laborba, azok meg visszaírtak, hogy ne szórakozzon.
Ne küldjön már MI generált képeket.
.
A melanizmus nagyon ritka.
Egymillióból ha egyszer fordul elő, hogy egy pingvin nem frakkban van, hanem teljesen fekete.
.
Aztán mondták, hogy küldik utána máris Saraht, ő majd felváltja.
Végre.
Mehet valami meleg helyre.
Napozni.
.
Sarah tizenkét óra múlva ott volt, addigra persze pont sötét lett, így nem tudtak kimenni, Sarah meg faggatni kezdte Fredet, mondjon el mindent a pingvinekről.
Miért követik?
.
Fred álmosan szállt le a repülőről. Csak kétszer öt órás volt az út, de nem tudott pihenni a gépen.
Sarah csak egyszer írt neki, mióta eljött.
Kérte, hogy menjem vissza.
Fred visszaírt, hogy nem megy.
.
.
Ilyen egyszer van egy életben.
Nem fog több fekete pingvint látni.
Horák Árpád 