Neked kellett lenned.
.
– Hogy ismerted meg a nagyit??
Suzy a kanapé mellett állt, és a nagyapja vállát rázta.
.
Vasárnap délután volt, csodálatos, napfényes délután.
Suzy nem volt álmos, soha nem aludt délután.
Épp csak véget ért az ebéd, de már négy mesén voltak túl, és mint minden nap, aznap is feltette a számára legfontosabb kérdést.
Tudni akarta, hogy a nagyszülei hogyan ismerkedtek meg.
A nagymamája már rengetegszer mesélt neki erről, de Suzy nem tudott betelni a történettel.
Elgondolkodva, homlokráncolva ült, néha a tenyerébe támasztotta az állát. És hallgatta a nagymamáját.
A történet végen Suzy nagyot sóhajtva ölelte meg a nagymamáját. Minden erejét összeszedve szorította.
.
Suzy felmászott a kanapéra.
– Biztos akarod, hogy újra elmeséljem?
– Igen! Igen! Igen!
– Jó.
Suzy a nagyapja mellkasára fektette a fejét. Az ujjával kis köröket rajzolt a takaróra.
Mord a kanapé előtt ült. Nem csóválta a farkát. Merev tekintettel, mozdulatlanul nézte Suzyt.
.
Olyan volt, mint egy szobor.
Horák Árpád 