Neked kellett lenned.
.
.
Suzy nem várta meg, hogy a nagyapja belekezdjen a történetbe arról, hogyan ismerte meg a feleségét.
Felpattant, és kirohant a teraszra.
– Megnézem a csigánkat!
Morb lelkesen követte.
.
A csiga története néhány héttel azelőtt kezdődött.
– De akkor mit eszik? Vasat?
Suzy őszintén aggódott.
Egy csiga üldögélt a terasz északi oldalát szegélyező fém korláton.
Nem volt nagyobb két milliméternél.
Ebben nem is volt semmi szokatlan. Ezek a kis csigák jöttek és mentek.
De ez az egy már hetek óta lakott ott, amikor Suzy felvetette, hogy minden bizonnyal meg kellene etetni.
Merthogy aaaaz biztos, hogy nem vasat eszik.
– Mit eszik a csiga?
– Talán füvet – vélte a nagyapja.
– Akkor etessük meeeeg!
Suzy elrohant egy fűszálért.
A nagyapja kerített egy átlatszó ragasztót, és Suzyval a csiga elé ragasztották a fűszálat.
– Így már tud enni?
– Hát messze nem kell mennie.
.
– Még meg van a csigánk! – jelentette Suzy, és visszamászott a nagyapja mellkasára.
– Csak a végét meséld el!
– Csak a végét, amikor a nagymama rád emelte a tekintetét, és azt mondta, hogy nézz meg még egyszer, kérlek!
Horák Árpád 