Szerző: Horák Árpád

Az ismeretlen férfi tette le az óvadékot a gyülekezetből. Egy hete járt misére, amikor Johnt őrizetbe vették. Az iskolából vitték el a rendőrök, a fiait akarta látni, a folyosón futva kiabálta a nevüket, az igazgató meg rendőrt hívott. Aznap volt a gyermekelhelyezési per. A döntés szerint a felesége vihette mindhárom gyereket, a nő meg Angliába… Tovább (1327.) A káoszfüggő →

Amanda mutatóujjával a szájában grimaszolt egyet, felhúzta az orrát, és pislogott. Három ajtó vezetett ki a szobából. Két arany és jobb szélen egy fekete. Talán fából, de Amanda nem volt biztos benne, lehetett műanyag is, fa erezettel. Elmélázott ezen, és még nem jutott dűlőre a dologban, amikor elaludt a gyertya, és teljes lett a sötétség… Tovább (1327.) Aranyajtók →

A lány a tetőn állt. Közvetlenül a szélén. Drogos, terhes, AIDS pozitív. Egy kiégett rendőrt küldtek fel hozzá. Mondta neki, hogy ne ugorjon. A lány azt kérdezte, miért. Van értelme tovább élnie? Mi az élet értelme egyáltalán? A rendőr egy pillanatig habozott. Pedig tudta, mit kellene mondania, de néhány másodpercig egyetlen vigasztaló szó sem jutott… Tovább (1325.) Egyike az elátkozottaknak →