Kategória: .

A táska füle vékony csíkká vált, és élesen a bőrébe vágott, annak ellenére, hogy a súly, ami a táskában volt, még csekélynek is alig volt nevezhető. Csak egy pillanatra nézett le a kezére, jelezve az agyának, hogy érzi a fájdalmat, aztán már felemelt tekintettel lépett fel a sövények közé, a gyalogútra. A szemét végig a… Tovább 426. nap →

A világos barack és a vajszín között valahol félúton lévő falszin előtt lógó erős narancssárga függöny meg sem rezdült, pedig az ablak nyitva volt, és hidegfront erős széllel érte el a belvárost. A fekete oldalú dobozt formázó beszöggelés a szoba nyugati falán nem látszott valóságosnak. Pont úgy nézett ki, mint a mértani ábrák a matematikakönyvekben.… Tovább 419. nap →

A mesterséges tó, ami hosszában és mélységében is alkalmas volt úszásra, néhány centiméter eltéréssel, egy szintben volt a negyven méteres első terasszal. A szél okozta hullámok nap, mint nap kicsaptak a sötétbarna fa gerendákra, és meglocsolták a gömbtuják árnyekában burjánzó zöld békanyálat, csúszosá téve a terasz tó felőli részét. Helga három napja élt ott, és… Tovább (416.) Helga →

Tétován nézett fel. Kérdés volt a tekintetében. Jó lesz így? Ezt kérdezte, szavak nélkül. Ő bólintott: persze, hogy jó. Ez nem is kérdés. Tökéletes. Már az előbb is jó volt. Most miért ne lenne jó? Bólintott, de nem mozdult el az ajtóból. A lány, még mindig félig előrehajolva, elfordult, és kettőt lépett a nappali felé.… Tovább 413. nap →