VLL. A falon villogó kijelző mutatta, hogy a technika üzemkész: minden készen állt, hogy elkezdődjön az est legfontosabb és leginkább várt része. Az órák óta várakozók már túl voltak a nyolcadik féldecin, és ugyanannyi sörön, és ez tökéletesen megalapozta a hangulatot. A nem annyira toleráns megfigyelők szerint részegek voltak, de ez nem fedte a valóságot.… Tovább 400. nap
Kategória: .
397. nap
A fák ágai között átszűrődő napfény sem volt képes barátságossá tenni az ösvényt, ami enyhe jobbkanyarral, emelkedve vitt a vadászházhoz. A szétázott cipő a lábán, és a félelem, ami a lelkére telepedett, sötét jövőt jósolva, kívülről és belülről ettek őt. De nem volt választása. Délig el kellett érnie a házat, ami az emlékeiben inkább tűnt… Tovább 397. nap
(385.) Rita
A szoknya a combjára simult az ajtónyitás után támadó huzattól, de Rita keze nem indult el, hogy egy egyszerű mozdulattal a helyére húzza. Megkövülten állt az étterem ajtajában. A rossz érzés, ami egész úton kínozta, már teljesen átvette az uralmat az elméje felett. Az egyre gyorsabban érkező hőhullámoktól felforrósodott a teste, az arca kipirult, és… Tovább (385.) Rita
(370.) Dóra
Az ösvény, amit a kerítés vágott ketté, a műútig vitt. Ahogy a fekete sportcipőbe bújtatott lábait rakta egymás után, nem figyelt a környezetére. Sokszor járt már itt. A világos farmer, és a fekete, vékony anyagból készült felső, nem nevezhető igazán terepszínűnek, mégis tökéletesen beleolvadt vele a háttérbe. Az erdő magába fogadta, szerette Őt. A vállát… Tovább (370.) Dóra
366. Nap
A jatagán úgy csap le, mint aki tudja, mi a dolga. De a lelkedből nem érkezik meg a válasz. Azt sem látod tisztán, hogy a ciklámenbe hajló elénk piros köteléket sikerült-e elvágni. És azt sem érted, hogy miért nem a szokásos arany szint látod. Kinyúlsz jobbra, de a kezed megáll a levegőben. Először azt hiszed,… Tovább 366. Nap
Horák Árpád 