473. nap

Visszavonult, szinte azonnal. A második kérdésre még válaszolt, aztán úgy tűnt el az éterben, ahogy jött: nyom nélkül. A kommunikációjában a tények ütötték az állításait; ez hiányos önismeretre utalt. Persze a másik oldalon is volt egy kis túlzás: határokat feszegető mértékű volt a kérdésözön. A nő viszont ott maradt az ezer színű ruhájában, az elegáns… Tovább 473. nap

472. nap

A hideg pohárra lecsapódott pára és a sör együtt folyott végig az állán, ahogy a poharat vadul megdöntötte. A poharat az asztalra csapta, egy dühödt mozdulattal letörölte az arcáról a vizes sört, és egyre erősödő hangerővel magyarázta tovább, hogy milyennek is tartották a többiek Kevint. A sunyi és az ostoba szó többször is elhangzott, nem… Tovább 472. nap

467. nap

A völgy felé robogó, hideg víz bilincsként ölelte át a lábát, ahogy a patakmederbe lépett. Az erős sodrású, kis patak a vízimalom melletti mesterséges mélyedésben lelassult, és egy gáton átbukva forgatta meg a fából készült kereket. A meleg, nyári napon is jéghideg vízben három pisztráng igyekezett felfelé, a forrás előtti tó felé. Tegnap járt ott,… Tovább 467. nap

466. nap

A nyaka megnyúlt, mint egy kócsagfiókáé, ahogy körbenézett. A bal keze továbbra is a kormányon volt, és fél szemmel a lámpa alatti számlálót figyelte: 17-nél járt a visszaszámlálás. Elképzelése sem volt arról, hogy mi keltette fel az érdeklődését, amíg meg nem látta a mellette lévő sávban álló autóban ülő lányt. A lány ugyanúgy, mint ő,… Tovább 466. nap

465. nap

Fekete-fehér volt a fénykép, amin a nő a barakk előtt állt. Kitolta oldalra a fenekét, a csípőcsontja szinte átszakította a hártyává vékonyodott bőrét, a kezével közben esetlenül kapaszkodott az egyik kiálló deszkaszélben. Nem volt rajta ruha, a férfi mégsem a meztelen testét nézte: a szeme vonzotta magához a tekintetét. A kidülledt szemgolyó kétségbeesett könyörgéssel nézett… Tovább 465. nap

463. nap

A nap a pályája legmagasabb pontjáról sütött le a szökőkút szélén ülő lányra,aki nem sokkal múlt tíz, és elmélyülten görbítette meg jobb kezén a mutatóujját, és előbbre pöckölte vele az előtte lévő egyik követ. Boldogan egyenesedett fel, örömmel állapítva meg, hogy ismét a bal oldali szerzett vezetést. Elégedetten emelte a szájához a bal kezében lévő… Tovább 463. nap

462. nap

Balról, tizenegy óránál lépett be a légtérbe az űrhajó. Ahogy meglátta, visszahőkölt, aztán a fejét csóválva nevetett magán: már harmadszor a héten. Eddig az égbolt azon pontján egy fénylő csillag volt. Egy gyémánt. És most már többedszer az a sötét valami. Ez megzavarta. Összpontosított, mert érezte, hogy fontos, de zavarta, hogy nem érti, mi a… Tovább 462. nap