Kategória: Hatás

Jobb oldalról közelített, óvatosan lépkedett a puha talpán, közben a pofájával félretolta a magas, éles szélű füvet, ami elrejtette a tikfa alatt álló antilop elől. Nem volt éhes, nem vadászni indult, de a szél a fa felől fújt, és elárulta a pettyes hátú, kifejlett nőstényt. Ez volt az egyetlen fa a környéken, az elefántok ide… Tovább 643. Nap →

Márk tátott szájjal bámulja a vértócsát. A híradót is megbűvölten nézi, mi foghatta meg ennyire? Négy éves! Valamit elronthattam. Anyám azt fogja mondani, hogy ő megmondta. Előre útálom, hogy ezt kell majd hallgatnom, meg hogy miért hoztam ide az unokáját, mintha én tehetnék róla, hogy itt esik el fiú biciklivel. Úgy kell vonszolnom Márkot, zombivá… Tovább 639. nap →

Nem igaz, hogy összevérezte a járdát! Ha az új cipőm koszos lesz! Nem azért jártam végig tizenkét béna boltot! Ezek mind ilyenek, csak tekernek, de nem néznek! De ez mindnél hülyébb! Feltekeredett a korlátra! Óvatosan lépem át bringát, ügyelek, hogy a miniszoknyám ne csússzon fel túlságosan. Na, jó! Azért annyira nem vigyázok! A két mentős… Tovább 638. nap →

A zöld szemén megcsillant a fény, ahogy megállt velem szemben. A világosbarna, ami időnként beúszott a szemébe, mint uszadék fa a folyón, lassan mozgott, mintha azt üzenné: itt sem vagyok. A vastag, férfias szemöldök között húzódó ránc szigorúvá tette a tekintetét, magára vonva a figyelmet, mutatva a világnak, hogy a lágy vonásai az arcán (talán)… Tovább 637. nap →

Az egér egy agár sebességével vágtázott le a lépcsőn, átugrotta a parafadugókból épített akadályt, és ugyanazzal a lendülettel bevetette magát a zöld műanyag palack száján. A dióig még három ugrás volt hátra, és amikor másodszor harapott bele, a csapda már bezáródott, örökre. Fogva tartotta, betöltve a célját, amit az alkotója elképzelt, százharminc évvel ezelőtt. Tökéletes… Tovább 636. nap →