410. nap

A Gertner strassén sétálva érte el kereszteződést, ahol Carry várta. Illetve várnia kellett volna, de a megbeszélt helyen nem volt senki. Greg tíz percet késett, és bosszúsan nézett körbe, majd lesétált a Trafalgar platz ra, vadul rázva a fekete pólóját, amin átütött az izzadság, nedvessé téve, és a bőrére tapasztva a puha anyagot. Carry azt… Tovább 410. nap

408. nap

A téren álló, a pestisjárvány végét ünneplő szobrot, és a kőből készült szenteltvíztartót ugyanolyan nagy ívben elkerülve lépett be a második ajtón, és indult el a márványlépcsőn, az első emeleti konferenciaterem felé. Annak az ajtaja előtt mégsem állt meg, tovább haladt az ötvenezer kötetet őrző könyvtár előtti kisasztalnál ülő barna hajú nő mellett, és rámosolygva… Tovább 408. nap

407. nap

Tétován nézte az előtte álló polcot, és zavartan babtált a kezével, amikor a férfi, aki egy perce lépett be az ajtón, felé fordult. Tudta, hogy ott van, mégsem fordult az ajtó felé. Minden igxekezetével azon volt, hogy természetesnek tűnjön. A balettcipőbe bújtatott lábát előre tolta, közben a magasan felvágott mályva színű szoknya szétnyílt, teljesen megmutatva… Tovább 407. nap

406. nap

A fekete ing megfeszült a hátán, ahogy a karját a mellkasán összefonva a korlátnak támaszkodott. A sötéten izzó szeme nem látszott a kalaptól, pedig jobb lett volna, ha a többiek veszik a jeleket, amiket a liftbe lépéskor kibocsátott. Két veszteség is érte, amíg beért, és robbanás előtti állapotban volt. A fejét előre hajtotta, a nyaka… Tovább 406. nap

405. Nap

A nehéz viharkabátot a válla egy rántásával a mellette álló székre dobta, és visszafordult, hogy becsukja az ajtót. A szél több hullámban vízzel permetezte be az arcát, és teljesen eláztatta a skótkockás ingét. Az átlagot messze meghaladó testi ereje is kevés volt, hogy legyőzze a vihart: csak akkor tudta bezárni az ajtót, amikor a szél… Tovább 405. Nap