635. Nap

Idegesen próbálok nyugodt maradni. Akár az én unokám is lehetett volna! Az is mindig a járdán biciklizik. Tudom, hogy nem állhatok meg, mert az zavarná a mentősöket. A rendőr már így is nagyon bámul. Talán a barna szoknyámmal van gondja? Azért lelassítok, ehhez jogom van. A Pirike megállna, és még a rendőrt is megszólítaná. De… Tovább 635. Nap

634. Nap

Három rendőrautó és egy mentő áll az iskola parkolója előtt, keresztbe az úton. A legrosszabbkor; tárgyalásom less, és már késében vagyok. A fiú tizenhat lehet, ismerem őket, hatan-heten járnak ide a nyereg nélküli BMx-ükkel. Borítékolni lehetett a balesetet. Egy kis vér, feldagadt arc, pár zúzódás. Holnap már újra itt lesz, bár a gépe tönkre ment,… Tovább 634. Nap

633. Nap

Az egyik tesóm kiterítve fekszik a suli előtt. Korlátbaleset. Mindenkinek volt már ilyen, a csúcsot, mondjuk, én tartom hetvennéggyel. Bár ez fejet ért! Mondtam neki milliárdszor, hogy a fejünket védjük, mert baszhatjuk, ha szétcsesződik. Na! Az ott a diri! Jön az eltiltás mindenkinek, mintha mi tehetnénk az egészről. A magyar pedagógia csődje! Kiszúrt engem. Int,… Tovább 633. Nap

632. nap

A piros pöttyös labda hangos csattanással vágódott a sárga műanyag csúszda oldalának, olyan puffanással, mintha gyomorszájon vágtak volna valakit. A játszótér park felüli részén, a padon ülő nő összerándult, a babakocsit tartó keze remegni kezdett, és a nő úgy tekintett körbe, mintha a harmadik világháború első atomvillanását várná. A gyerekek is lelassultak, abbahagyták az őrült… Tovább 632. nap

630. nap

– Látja ezt, katona? – Mit, uram? Az uralkodó nem fordult a mellette álló fia felé, a szeme a bolygó közepén örvénylő antracit hullámokat kutatta. Tudni akarta, mi az, amire még fel kell készülnie, hogy megóvja a kolóniát. A meteoreső felkorbácsolta a tengert, cunamikat indítva el a part felé, nagy károkat okozva emberben és kupolában… Tovább 630. nap