A kórterem fehér falai eltűntek, helyét végtelen tér vette át, meghökkenést okozva, ami gyorsan lelkesedésbe csapott át. A VLL odavarázsolta őket a kispadra a cserejátékosok mellé, akik karján izzadságcseopek folytak, hűteni próbálva a bemelegítéstől áthevült testüket. A piros mezes kezdőcsapat már a pályán volt, az arénát megtöltő szurkolók pedig ütemes dobogassal várták a sípszót. Az… Tovább 388. nap
Kategória: Hatás
387. nap
A mocsár mellett vezető ösvényen ütemes cuppogással haladtak előre, de enerváltak voltak, elérték a teljesítőképességük határát. Helga csípőre tett kézzel figyelte őket hátulról, kissé hunyorogva, a lemenő nap még mindig erős fényétől. Nem tetszett neki a környék. A mindent uraló zöld összes árnyalata, és a néha felbukkanó barna nem elégítette ki az erős színek utáni… Tovább 387. nap
(385.) Rita
A szoknya a combjára simult az ajtónyitás után támadó huzattól, de Rita keze nem indult el, hogy egy egyszerű mozdulattal a helyére húzza. Megkövülten állt az étterem ajtajában. A rossz érzés, ami egész úton kínozta, már teljesen átvette az uralmat az elméje felett. Az egyre gyorsabban érkező hőhullámoktól felforrósodott a teste, az arca kipirult, és… Tovább (385.) Rita
(384.) Ezzto
Ezzto az ajtóban állt, és nézte, hogy mi lett törzshelyéből, ahova már közel tíz éve járt. Egy katasztrófa, az lett belőle. Persze a tolerancia és empátia szavak nem voltak idegenek a számára, de a lelke mélyen gyűlölte a hompukokat. Nem volt rasszista, tényleg nem, voltak nem ember barátai is, mint például Ekroni, aki Tilulungáról jött,… Tovább (384.) Ezzto
(383.) Gábriel
Már a folyosón hallotta a zenekart, de ahogy megállt az ajtóban, csak elhúzta a száját. Nem is érti mire számított. Élőzenére? Egy filmben látott már ilyet, és vannak helyek, állítólag, ahol most is emberek és hangszerek közösen hoznak létre valami ilyesmit, de hát ő ilyen helyre soha nem fog bejutni. Akkor bizony csak az automatát… Tovább (383.) Gábriel
Horák Árpád 