(587.) Netsi 5. rész

Fantomrezgés. Aród úgy ismerte már ezt a szót, mint gyermek az anyatej ízét. És utálta, egyre jobban utálta (pont, mint a húgát), már annyiszor hozott hamis reményt, egyre csak mélyitve a várakozás fájdalmát, a szívét újra és újra megcsalva. Kifacsarta a várakozás, a szemébe örök szomorúság költözött, a világ beszűkült körülötte, színte teljesen megszűnve. Mint… Tovább (587.) Netsi 5. rész

(585.) Netsi 3. rész

Harminchét napja történt. Harminchét napja és nyolc órája, nagyjából. Akkor találkozott vele utoljára, vele, akinél ott maradtak a gondolatai. Felnevetett, imádva és gyűlölve ezt a helyzetet, majd erőt gyűjtve újra birkózni kezdett a harisnyájával. A feje megrándult, az álla megfeszült, ahogy visszaindult az ünnepi asztalhoz. Leülve felvette az imádkozó szerzetes pózt, a telefonját babrálva, vágyva,… Tovább (585.) Netsi 3. rész

(584.) Netsi 2. rész

Felállt, a szobájába indult, hogy felvegyen egy harisnyát, botorkálva haladt előre, az anyja megjegyzését nem fogadta be az agya, a köd, ami rátelepedett, egyre jobban elnyelte. Az ajtaját félig nyitva hagyva rogyott le az ágyára, tétován körülnézve, nem tudván, miért is jött. - Aród? - A húga állt az ajtóban, és az állát keményen leszegve… Tovább (584.) Netsi 2. rész

(583.) Netsi 1. rész

Előre esett vállal, lógó fejjel ült, és úgy tűnt, a fehér damsztabroszt bámulja. Csak a húga fordult felé időnként aggódva, a többiek már a desszertnél tartottak, beszélgettek, fel-felnevettek, a poharak pedig újra és újra megteltek. Semmiben sem különbözött ez a karácsony az eddigiektől. Aród az asztal alatt szorongatta a telefonját, minden rezgésnél rápillantva, hátha most.… Tovább (583.) Netsi 1. rész